Hírlevél, 2013. július 3.

Kedves Lakótársaink!

Az alábbi történet szolgáljon nekünk örök tanulságul árvízi és árvizek közötti időkre!

 

A június elején levonult árhullám az Aranyhegyi-patak mentén is erős védekezési munkát és helytállást követelt.  Az előrejelzések alapján már a tetőzés előtt egy héttel tudni lehetett, hogy kb. mekkora vízszintre számíthatunk. A Mocsáros-dűlő területét a Duna-partjához hasonlóan fenyegette az árvíz, hiszen az Aranyhegyi-patak visszafolyása és az ebből kialakuló esetleges gátszakadás elönthette volna a Mocsárost is. (Az elöntési térkép megtalálható az Aquincum-Mocsáros Egyesület honlapján.)

A június 8-át megelőző napokban mi, az AME vezetői kerestük az illetékeseket és így jutottunk el Zsolnai József fővárosi önkormányzati képviselőhöz, aki Tarlós István személyes árvízi megbízottjaként nevezte meg magát, továbbá mint „kerületi lakos és a legjobb óbudai árvízi szakértő”. Az Aranyhegyi-patak állapotára tekintettel elsőként ő tett ígéretet a várható veszélyhelyzet elhárítására. A zsilipelést (szádfallal történő eljárást) jelölte meg megoldásként. Tarlós István június 7-én, pénteken reggel élő televíziós adásban (ATV) erősítette meg e hírt. Ezzel úgy nyugtatta meg a lakókat, hogy közben valódi védelmet a főváros nem biztosított.

Június 7-én, pénteken rohamosan emelkedett a patak vízszintje, ahol a védekezést csak pár órával a tetőzés előtt kezdték meg. Hatvan katona érkezett, akik 12 órás váltásban 4 teljes napon át a Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei irányításával megfeszített munkával látták el a védekezést.

Lakótársaink többsége föltehetően tudatában van annak, hogy az Aranyhegyi-pataknak a Szentendrei úttól nyugat felé, a Mocsáros-dűlőbe nyúló szakasza logisztikailag nehezen megközelíthető hely. Lényegében egy elhanyagolt földút (Vasút utcának hívják), ahol először a bozótirtást, a belógó ágak metszését kellett elvégezni ahhoz, hogy a terület hozzáférhető legyen. Nem a gát magasítása volt az elsődleges, hanem a gát szivárgását kellett ellenmedencék építésével elhárítani, a nyomást kellett kiegyenlíteni a gát két oldala között. 

A földutat elfoglalták a homokzsákokból kiépített medencék, ezért anyagszállítás, közlekedés csak a gát tetején volt lehetséges. Ez a gátszakasz több mint 1 kilométer hosszú, ezért a kézi zsákbehordás rendkívül nehéz és lassú lett volna, a víz pedig fenyegető erővel nyomta és áztatta a gátat, veszélyeztetve a Mocsáros-dűlőt, a Római lakótelepet, Római-fürdőt és Csillaghegyet. A Mocsárosból a lakók nagy számban keresték fel a helyszínt és sokan felajánlották az önkéntes segítséget is.

A zsákolásban nem volt szükség civilekre, de a munkálatokat vezető vízügyi szakemberek jelezték, hogy kisméretű munkagépre sürgősen szükség lenne az anyagbehordáshoz.  Amíg a vízügyi kisgép megérkezne, nagy időhátrányba kerülnénk.

A Nemesgép Zrt-hez fordultunk segítségért, mert közel vannak és az egyesület megrendelésére már több alkalommal végeztek gépi földmunkát a pihenőparkban. Gyorsan segítséget kaptunk, kb. egy óra múlva már a helyszínen dolgozott egy kisméretű Bobcat.  Még aznap, szombaton megérkezett a FCSM hasonló munkagépe is. Így a gát tetején mozgó kisgépek két irányból hordták a teherautók által a gát két végére szállított homokzsákokat a gát belső szakaszaira.

A szükségesnél kevesebb homokzsák érkezett, ezért szombaton szinte folyamatosan kerestük a kapcsolatot az illetékes felelősökkel. Hívtuk a kerületi számot (250-0606), ahol azt közölték velünk, hogy ekkora vízállásnál ők már nem illetékesek. Több telefonszámmal is elláttak bennünket, amiken keresztül megpróbálhattunk kapcsolatot találni, illetve az Interneten megjelölt segélyhívó telefonszámokon is próbálkoztunk. jellemzően újabb és újabb számokat kaptunk. Megpróbáltuk a kerületi polgármestert, Bús Balázst, a védekezési feladatokkal megbízott polgármester-helyettest, Puskás Pétert és a terület önkormányzati képviselőjét, Bulla Györgyöt is elérni, de csak közvetítőn keresztül jutott el hozzájuk a kérésünk. Azt üzenték, megtesznek mindent, de anyag továbbra is a szükségesnél kisebb mennyiség érkezett.

 Június 8-án este fél 10-kor a védekezést irányító szakember komoly aggályát fejezte ki abban a tekintetben, hogy meg tudják-e fogni a gátat. Esélyessé vált a gátszakadás. Ekkora 20 ezer zsákot építettek be a védekező cellákba és a védekezés irányítója azt a tájékoztatást adta, hogy még kétszer annyi zsákot igényelne a védekezés, hogy esély legyen a gát megtámasztására.

Újabb telefonálások után az FCSM szokásos ügyeleti telefonján az éppen szolgálatos diszpécser adott egy olyan telefonszámot, ami a legfelső védelmi irányító törzs telefonszáma volt és ahol a legnagyobb esélye volt annak, hogy segítséget kapjunk.  A civil kérésre bemondott 40 ezer zsák meglepte őket, ezért ellenőrizték az igényt. Közölték, hogy Pünkösdfürdőn van zsák és homok is, de nem volt ember, aki töltené a zsákokat. Kérték, hogy később újra hívjuk őket, mert megpróbálnak intézkedni. Éjfél előtt negyed órával újra beszéltünk Kazinczi és Tóth tűzoltókkal , akik addigra megoldották a zsákok töltését úgy, hogy a készenléti rendőrség elit alakulatától 50 fő busszal indult Pünkösdfürdőre homokzsákot tölteni.

Ekkortól felgyorsult a zsákoknak Pünkösdfürdőről való átszállítása a védekezési munkát végző hatvanfős katonai egységhez. Ők egész éjszaka megfeszített munkával dolgoztak és hajnalra, a Duna tetőzésének idejére, lényegében elkészítették az Aranyhegyi-patak  védművét. A tetőzés után is folyamatosan tartott az építés egészen hétfő estig, de a legkritikusabb éjszakát június 8-9-én, a szombatról vasárnapra virradó éjszakán éltük át. Június 11-én, kedden reggelig tartott az erős védekezés, ezután megindult az apadás és a katonák is elhagyhatták a gátat.

 

Sok lakótársunk nagy odafigyeléssel és folyamatosan segítette a védekezők munkáját.  A munkakedvüket erősítendő szendvicset, kávét, csokoládét és üdítőt vittek a gáton dolgozóknak. Aki volt a gáton, és bármilyen erőfeszítést tett a gát felépítéséért, érezze mindannyiunk megbecsülését! Olyan sokan segítettek, hogy a Duna Televízióban interjút adó tábornok az Aranyhegyi-pataknál segítő civilekről név szerint megemlékezett, a lakossággal való együttműködést különösen kiemelkedő jó példának nevezve.

Ezúton is köszönjük a munkában résztvevő vízügyi szakemberek, katonák, tűzoltók, rendőrök hozzáértő, és odaadó munkáját, ami nélkül nagy bajba kerültünk volna. Ez az árvíz megmutatta, hogy a szakembereket a politikusok nem helyettesíthetik, viszont a politikusok kezében van a döntés arról, hogy a Római-parton a Nánási út - Királyok útja mentén a fővédmű megépülhessen. Ehhez szervesen kapcsolódik az Aranyhegyi-patak gátja is, mint elsőrendű fővédvonal. Idén, bár az élet- és vagyonbiztonságunk nagy veszélynek volt kitéve, ezúttal megmenekült a Mocsáros-dűlő, a Római lakótelep, a Római-part és Csillaghegy.

 

Az árvíz levonulását követően a Nemesgép Zrt. vezetője magára vállalta a takarítás teljes költségét, a homokzsákok elszállítását és a terep rendezését. A Bobcat négynapi használatát és a két gépkezelő 12 órás váltásban végzett munkáját egy 410 ezer forintos számla fedi, amely ugyancsak csökkentett tarifával került kiszámlázásra.

Az árvíz levonulása után azonnal a kerületi önkormányzat vezetőjéhez, Bús Balázshoz fordultunk segítségért. Kértük, hogy az önkormányzat vállalja magára az árvízi védekezésnek a földmunkagép használatát illető költségét. A polgármester ezt a kérést visszautasította. Az Aquincum-Mocsáros Egyesületnek ez ügyben írt levelét megtalálhatják és elolvashatják az egyesület honlapján az arra írott válaszunkkal együtt.

 

A fenti történet leírása alapján kéréssel fordulunk Önökhöz:

a védekezésnek a földmunkagépre jutó költségét, őszintén kívánjuk, bárcsak megtehetnénk, de egyesületünknek nem áll módjában kifizetni, hiszen, ahogy már az utóbbi években többször elhangzott, a valódi civil egyesületek számára korábban még elérhető pályázatok és támogatások mára megszűntek, vagy szűken mértek. Állandó pénzhiánnyal küzdünk, a játszótér rendben tartását próbáljuk adományokból és önkéntes munkából megszervezni és ezt egyelőre teljesítjük. Ennek a kisgépnek a bérleti költségét szeretnénk összegyűjteni, ezért most adományt kérünk Önöktől. Adjon ki-ki lehetősége szerint, kérjük, adjanak minél többen! Átutaláskor a bank nagy kezelési költséget számít fel, ezért, mivel minden fillér számít, kérjük, hogy kisebb összeggel lehetőség szerint készpénzben járuljanak hozzá a számla kiegyenlítéséhez. Nagyobb összeg befizetésére számítunk ezen a bankszámlaszámon: Budapest Bank 10102103-44490000-00000005, megjegyzésbe: adomány- Aranyhegyi-patak.

A gyűjtés alkalmából a játszótéren a konténerházban szombaton és vasárnap (6-án, 7-én, 13-án, 14-én) ügyeletet tartunk. Az Aranyalma utcai kisközért is nyitva van még, ott is be lehet fizetni.

Ezt egyelőre megúsztuk szárazon és reméljük, ennek örülnek Önök is. Nehéz helyzetben vagyunk, de nem reménytelen a dolog, mert ha mégoly ritkán sikerül is, mi próbálkozunk, próbálunk összetartani, összekovácsolódni, mert erre egyre nagyobb szükségünk lesz.

 

Legfrissebb információnk szerint 2013. július 10-én, szerdán délután 2 órai kezdettel az ÓKK-ban (San Marco utca) fórumot rendeznek a mobilgátról. Bár az időpont nem kedvező, igyekezzünk részt venni, mert nagy a tét.

 

Üdvözlettel: az Aquincum-Mocsáros Egyesület vezetősége